8. fejezet – Tenni vagy nem tenni?

Ebben a záró fejezetben megismerhetjük azt a 10 legfontosabb ajánlást, hogy miket tegyünk, illetve miket kerüljünk el, mikor kialakítjuk belső minőségirányítási rendszerünket, és megteremtjük a szakképző intézményünkben a minőség kultúráját.

 

A minőségirányítás támogatása és …

  1. A felső vezetés minőség iránti elkötelezettsége a siker vagy kudarc döntő tényezője. Ha ez hiányzik, akkor le kell állni, nem lehet továbblépni.
  2. Azonosítuk a szükséges szakértelem szintjét és erősítsük a munkatársak, diákok és egyéb érdekeltek motivációját, hozzunk létre egy önértékelő csoportot, és biztosítsuk számára a szükséges szervezeti erőforrásokat.
  3. Egyszerre csak néhány ügyet lehet sikerre vinni: korlátozzuk az önértékelést és a fejlesztést egy-két olyan gyenge pontra, amely kiemelten fontos a diákok, a munkatársak és – ha lehetséges – a külső érintettek számára is.
  4. Biztosítsuk, hogy az értékelés eredményei, és az azt követő változások, fejlesztések széles körben ismertté váljanak mind a szervezeten belül, mind a külső érdekelteknél.
  5. Biztosítsuk a folytonosságot és a folyamatok kiterjedt nyomonkövetését az egész szervezet bevonásával.
  6. Használjuk ki minőségügyi eredményeinket a belső és külső népszerűség erősítésére - építsük intézményünk hírnevét.

… a minőségkultúra megteremtése

  1. Tegyük szakszerűbbé a belső minőségirányítást és munkatársaink munkáját azáltal, hogy a PDCA-ciklust alkalmazzuk a szervezet mindennapjaiban.
  2. Támogassuk a munkatársak és diákok szerepvállalását, jutalmazzuk a minőség iránti elkötelezettségüket, és használjuk ki a bennük rejlő innovációs potenciált.
  3. Alkalmazzuk a MERI-ciklust, tartsuk magas szinten munkatársaink lelkesedését, és támogassuk - a minőség kulcsfontosságú tényezőjét - ezirányú képzésüket.
  4. Határozzuk meg szakképző intézményünk minőségkoncepcióját, fejlesztési stratégiáját, vízióját és küldetését.

 

Sok szerencsét a minőség felé vezető úton!