Az intézményi munka értékeléséhez a diákoktól, a tanároktól és szakoktatóktól gyakrabban, a szülőktől (lásd az 1.20 mellékletet), a szakképző intézmények többi dolgozójától ritkábban kérünk visszajelzést. Az iskolai munka minősége szempontjából fontos megismerni a korábban végzettek és jelenlegi munkaadóik, a duális képzésben részt vevő vállalatok és más szakmai szervezetek (pl. kereskedelmi és iparkamarák), a helyi közösség képviselőinek véleményét (lásd az 1.36 mellékletet) is. A 7. ábrában összefoglaltuk mindazokat a belső és külső érintetteket, akiket célszerű bevonni az értékelés folyamatába.

7. ábra Áttekintés értékelésbe bevont érintettekről

Forrás: CEDEFOP.

A legfontosabb érdekeltek természetesen a diákok, értelemszerűen az ő visszajelzésük a legértékesebb számunkra. A kérdőíves felmérésre évente legalább egyszert sort kell keríteni, és erre a legegyszerűbb eszköz ma az internet. A kérdőívek tartalmazhatják a személyes adatokat (a névtelenség garantálásával), az intézmény adatait és az általa nyújtott szolgáltatásokat (mint például a könyvtár, vagy az étkezési lehetőségek), de a kérdéseknek elsősorban a tanulási folyamatra kell koncentrálniuk. Rákérdezhetünk arra, hogy a tanulók mennyire vannak tisztában a várható tanulási eredményekkel, megfelelő-e az elmélet és a gyakorlat aránya, hogyan használják az új médiumokat, milyenek az önszervező tanulás lehetőségei, és mennyire átláthatók a teljesítmény-értékelés módszerei.

16. tábla Eszköztár: kérdőíves felmérés

A szülőket megkérdezhetjük arról, hogy véleményük szerint a tanítás mennyiben fejleszti a gyermekük tudását és kompetenciáit, vagy arra, hogy milyen pozitív-negatív visszajelzést kapnak otthon az iskoláról, az osztályról, a tanárokról és szakoktatókról.

A tanárok, szakoktatók vagy a személyzet más tagjait célszerű megkérdezni az intézmény minőségkultúrájáról, a vezetési módszerekről, a részvétel lehetőségeiről, és arról, hogy mennyire elégedettek a kommunikációval és tájékoztatással, milyen a munkahelyi légkör, milyenek a konfliktuskezelési módszerek.

A korábbi végzettek elhelyezkedési adatai nagyon fontosak a szakképző intézmény teljesítménye szempontjából. A felmérések adatokat szolgáltatnak arról, hogy megfelelnek-e a tanultak az adott munkakörben elvártaknak, hogyan hasznosul a munkahelyen a megszerzett tudás, és hogyan hasznosulnak az iskolában megszerzett készségek.

Ezeket a kérdéseket nemcsak a végzetteknek, hanem a gyakorlati helyeken a munkaadóknak is érdemes feltenni: milyen mértékben függ össze a végzettek munkahelyi teljesítménye a megszerzett készségekkel és kompetenciákkal, mennyiben segítik ezek a készségek a tanulók munkahelyi előmenetelét. A munkahelyi tapasztalatokra és a munkahelyi képzés minőségére utaló vállalati visszajelzéseket tartalmazó kérdőívek rákérdezhetnek a vállalatok és a szakképző intézmények közötti kommunikáció és együttműködés minőségére, a tanítás, a tananyag és a feladatok minőségére, és kérhetünk egy éves szintű, átfogó értékelést az intézmény megítéléséről, illetve az évközben felmerült problémákról.

Végül meg lehet kérdezni más érdekelteket is, például az ipari és kereskedelmi kamarákat, a szakmai szervezeteket, a munkaadói szervezeteket vagy a hátrányos helyzetű csoportokat képviselő civil szervezeteket arról, hogy milyen észrevételeik vannak az intézményi munka minőségét érintő kérdésekről, és arról, hogy milyen kép alakult ki az intézményről a közvélemény szerint.

17. tábla Eszköztár: kérdőívek visszajelzések gyűjtésére