A szakképzés minőségfejlesztése szempontjából a munkaadókkal való együttműködés általában fontos kérdés, de ha a gyakorlati képzés egy vállalatnál zajlik, akkor egyenesen követelmény. A gyakorlati képzés a szakképzési programok szerves része, a minőségirányításnak erre a területre is ki kell terjednie.

A következőkben lépésről-lépésre vesszük végig, hogy hogyan integrálható a minőségügy a gyakorlati képzésbe és megmutatjuk, hogy hogyan segíti a minőségfejlesztést a szakképző intézmény és a munka világa közötti együttműködés.

A minőségfejlesztés a gyakorlati oktatásban⁶

1. lépés: a kapcsolatok kiépítése az együttműködési hajlandóság felkeltése érdekében, és olyan cégek toborzása, amelyek lehetőségeket tudnak biztosítani gyakorlati oktatáshoz. Ez általában hosszú távú feladat, amely folyamatosságot, hálózatépítést és megbízható partnerséget igényel. A szakképző intézmények legfontosabb kezdeti lépései e területen a következők:

1. a munkáltatók és a vállalati képviselők meghívása az intézmény rendezvényeire, a diákok tevékenységének bemutatása, a vállalatok meglátogatása, a vállalatokkal közös projektek szervezése;
2. elköteleződés a kamarák és a szakmai szövetségek felé, a kölcsönösen előnyös együttműködés alapjainak megteremtése;
3. a külső érdekeltek bevonása a visszajelző felmérésekbe és interjúkba.

2. lépés: a gyakorlati oktatás megtervezése, ami elsősorban a szakképző intézmény felelősségi körébe tartozik, hiszen figyelembe kell vennie a törvényi szabályozást és a pedagógiai célokat:

1. a szerződéses megállapodások ki kell terjedjenek a tanulók jogaira és kötelességeire, és a munkáltatóknak tisztában kell lenniük ezekkel még a gyakorlati oktatás megkezdése előtt;
2. az oktatás feltételeit meg kell vizsgálni a vállalaton belül: a gyakorlati képzés tartalmának illeszkednie kell a szakképzési program tananyagához, és a munkakörnyezetnek támogatnia kell a feladatorientált kompetenciák (hard skills) és a szociális készségek (soft skills) fejlesztését;
3. a tantervekben részletesen meg kell határozni azokat a kompetenciákat, amelyeket a tanulóknak a gyakorlati oktatás során meg kell szerezniük.

3. lépés: a diákok mentorálása, a gyakorlati oktatás felügyelete a szakképző intézmény és a vállalati szakoktatók együttműködésében:

1. a gyakorlati oktatás dokumentálása a vállalati mentorok képzési jegyzőkönyveinek és a diákok képzési naplóinak segítségével;
2. a tanulók és a vállalati mentorok önértékelése, mely segíti a tanulási folyamat irányítását, és a fejlesztendő területek feltárását;
3. a szakképző intézmény tanárainak és szakoktatóinak helyszíni látogatása, hogy segítsék a tanulók teljesítményének értékelését, és lehetőséget adjanak a közvetlen visszajelzésekre;
4. a szakképző intézmény tanárainak és szakoktatóinak, valamint a vállalati mentorok folyamatos tapasztalatcseréje, hogy biztosítsák a megfelelő gyakorlati oktatási folyamatot.

4. lépés: a gyakorlati oktatás felülvizsgálata és értékelése, ami egyúttal információkkal szolgál annak továbbfejlesztéséhez:

1. a tanulók és a vállalati mentorok visszajelzéseinek összegyűjtése a minőségről és gyakorlati oktatás eredményeiről felmérésekkel és interjúkkal;
2. a gyakorlati oktatási szakasz értékelése, amely tartalmazza az elért tanulási eredmények objektív értékelését;
3. a szakképző intézmény tanárainak és szakoktatóinak a helyszíni látogatásokon szerzett megfigyelései és visszajelzései.

5. lépés: a gyakorlati oktatási tevékenységek fejlesztése és javítása, az értékelési eredmények, az egységes minőségi megközelítésről szóló megegyezés, és a közös minőségi mutatók alkalmazásának alapján:

1. az értékelés eredményeit meg kell vitatniuk a szakképző intézmény felelős tanárainak és szakoktatóinak;
2. a vállalati mentoroknak, hogy levonhassák a tanulságokat a jövőre nézve;
3. az összes érdekelt bevonásával szervezett reflektív munkamegbeszélések vagy fókuszcsoportok segíthetik a minőség fejlesztését, mint például a tanulók jobb felkészítését, az iskolai és a gyakorlati oktatás jobb összehangolását, más szakképzési programok adaptálását, amelyek elvezethetnek
4. a közös minőségi mutatók alkalmazásához és a közös minőségi megközelítés elfogadásához.

A 4. táblázat bemutatja az érdekeltek bevonásának tipológiáját, és áttekintést ad azokról a tevékenységekről, amelyekkel növelhető az érdekeltek folyamatos részvétele. A tábla felső sorai érintik az összes érdekelt felet: a munkáltatókat, a helyi hatóságokat és a végzetteket, míg az alsó részben található sorok elsősorban a munkáltatókkal való együttműködésre vonatkoznak a közösen nyújtott gyakorlati oktatás miatt. Vegyük például a gyakorlati oktatás megvalósítását, a 4. táblázat nemcsak a tevékenységeket sorolja fel, hanem a minőségi célokat is, melyek irányítják az együttműködést, valamint számos eszközt, amelyek támogatják e minőségi célok elérését.

4. táblázat Az érdekeltek részvételének tipológiája

Forrás: CEDEFOP.