3.3.1 Célzott adatgyűjtés

A minőségirányítás azt jelenti, hogy a minőségfejlesztést módszeresen, tények és adatok alapján végezzük. Így a minőségcélok teljesítésének mérését szolgáló adatgyűjtés minden olyan szakképző intézmény feltétlenül elvégzendő feladata, amely bevezette a belső minőségmenedzsment-rendszert.

A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a minőség-orientált szakképző intézmények gyakran túl sok adatot gyűjtenek össze, amelyeket aztán soha sem elemeznek és használnak, egyszerűen azért, mert képtelenség megbirkózni ilyen nagy feladattal. Az ellenőrizetlen adatgyűjtés nemcsak fölösleges többletmunka, de hosszú távon el is veszi a kedvét a bevont munkatársaknak, hogy továbbra is részt vegyenek a visszacsatolásban. Az olykor összefüggéstelen kérdéseket tartalmazó kérdőívekkel elárasztott érdekeltek nem fognak elemzésre érdemes, megfontolt válaszokat adni.

Ezért fontos az, hogy a meghatározott minőségcélok alapján, szigorúan az elsődleges folyamatokra – például a tanítás-tanulás folyamatára – koncentrálva gyűjtsünk adatokat. Kezdettől fogva figyelni kell arra, hogy az érdekeltek közötti adatgyűjtés jól meghatározott, még elviselhető határok között maradjon.

 

13. tábla Egy jó tanács

Az adatgyűjtés nem lehet öncélú, csak olyan adatokat kell gyűjteni, és csak olyan mennyiségben, ami a tervezési szakaszban meghatározott minőségcélok teljesülésének mérését szolgálja.

 

A minőségügyi vezetőnek gondoskodnia kell olyan eszközökről, amelyek az adatgyűjtést és adatfeldolgozást megkönnyítik. Az interneten számos olyan, kérdőíves felmérésekre alkalmas eszközt találunk, amelyek az adatok feldolgozását és az elemzését is automatikusan elvégzik. Nincs értelme az iskolában saját készítésű statisztikai eszközökkel bajlódni, hiszen ezek az alkalmazások ingyenesek, és szakmailag megbízhatóak. Vannak olyan tagországok[Szerk5] is az EU-ban, ahol a felelős hivatalos szervek biztosítanak ilyen rendszereket.

Néhány országban a szakképző intézmények adatait központi irányítás mellett, hivatalos oktatási szervek gyűjtik, és a feldolgozás eredményét az intézmények a referencia adatokkal együtt készen megkapják. Az adatok alapján az iskolák össze tudják hasonlítani a saját eredményeiket a felmérésben részt vevő összes iskola átlagával, és így lehetőség nyílik az összehasonlító állapotfelmérésre (benchmarking-ra) és a szakképző intézmények közötti tapasztalatcserére.

 

14. tábla Az EQAVET-ajánlás javaslatai

 

Az EQAVET-ajánlások I. sz. melléklete kimondja, hogy ’az eredmények és folyamatok értékelését rendszeres kell végezni, és mérésekkel kell alátámasztani’. A javaslatok:

  1. A szakoktatási és szakképzési szolgáltató kezdeményezésére időszakonként önértékelésre kerül sor.

  2. Az értékelés és a felülvizsgálat kiterjed az oktatási folyamatokra és eredményekre, köztük a tanulók elégedettségének, valamint a személyzet teljesítményének és elégedettségének az értékelésére is.

  3. Az értékelés és a felülvizsgálat megfelelő és hatékony mechanizmusokat tartalmaz a belső és külső érdekelt felek bevonására.

 

Néhány alapadat, például a futó szakképzési programok adatai, közvetlenül kinyerhetők az intézmény gazdálkodási rendszeréből. Ilyen például az egyes szakképzési programokban részt vevők száma, azon belül a végzettek aránya. A gazdálkodási rendszer ezeket az adatokat általában különböző szempontok (nem, életkor, veszélyeztetettség foka, stb.) szerinti csoportosításban is rendelkezésre bocsátja.

A gazdálkodási rendszerből generált adatok alapján mérhetővé válik néhány, az EQAVET keretrendszerben meghatározott indikátor (lásd a 15. táblát).

 

15. tábla Az EQAVET indikátorai

Az EQAVET-ajánlások II. sz. melléklete minőségi mutatók olyan átfogó rendszerére tesz javaslatot, amelyet a szakképzést szolgáltatók az értékelések és a minőségfejlesztés érdekében fel tudnak használni.

Az EQAVET indikátorok:

  1. minőségbiztosítási rendszerek relevanciája a szakoktatási és szakképzési szolgáltatóknál;

  2. a tanárok és szakoktatók továbbképzésébe történő befektetés;

  3. a szakképzési programokban résztvevők aránya a program típusa és a résztvevők egyéni/szociális jellemzői (nem, életkor, veszélyeztetettség) szerint;

  4. a szakképzési programokat elvégzők aránya a program típusa és a résztvevők egyéni/szociális jellemzői szerint;

  5. a szakképzési programok résztvevőinek elhelyezkedési aránya a program típusa és a résztvevők egyéni/szociális jellemzői szerint:

    1. a szakoktatásban vagy szakképzésben részt vett tanulók elhelyezkedése meghatározott időpontban a képzés elvégzése után, a program típusa és az egyéni kritériumok szerint;

    2. a szakképzésben részt vett tanulók közül a foglalkoztatottak aránya meghatározott időpontban a képzés elvégzése után, a program típusa és az egyéni kritériumok szerint;

  6. a megszerzett készségek munkahelyi alkalmazásának foka:

    1. az egyének által – a szakképzés befejezését követően – gyakorolt foglalkozás, a képzés típusa és az egyéni kritériumok szerint;

    2. az egyének és a munkaadók elégedettsége a megszerzett képességekkel/kompetenciákkal;

  7. a munkanélküliek aránya egyéni kritériumok szerint;

  8. a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett csoportok aránya (viszonyítási indikátor)

  9. a munkaerőpiaci szakképzési igények és változásaik meghatározásának mechanizmusai;

  10. a szakoktatáshoz és szakképzéshez való jobb hozzáférés előmozdítására szolgáló programok.

 

Az európai minőségindikátorok között van néhány, amely levezethető a többiből. Például a részvételi arányból (5. indikátor) és a végzettségi adatokból (6. indikátor) ki lehet számolni a lemorzsolódási rátákat. Minél több adat áll rendelkezésre (például a nemre, az életkorra, a kisebbségi háttére, az etnikai hovatartozásra, az iskolai előléletre vonatkozó adatok), annál megbízhatóbb az eredmény. A szakképzési programok részvételi és végzettségi arányairól és az egyéni/szociális jellemzőkről szóló információk alapján elemezhetjük a különböző szociális háttérrel rendelkező tanulókra gyakorolt hatást, és értékelhetjük a vizsgált szakképzési programok megfelelőségét.

A gazdálkodási adatok önmagunkban nem elegendőek az intézmény egyedi minőségmutatóinak mérésére. Ahhoz, hogy mélyebben belelássunk az intézmény minőségügyi helyzetébe, további adatgyűjtési eljárásokra van szükség.

 


 [Szerk5] Az interneten elérhető az Európai Bizottság által fejlesztett többnyelvű kérdőíves felmérésre alkalmas rendszer: https://ec.europa.eu/eusurvey/home/welcome/runner