5.6 Az ágazati minőségügyi modellek hozzáadott értéke

Az utóbbi időben a nemzeti akkreditációs rendszeren és a széles körben elismert külső elismertetési modelleken kívül az elmúlt években kifejlesztették a belső minőségirányítás és a külső akkreditáció és elismerés több ágazati modelljét is. E keretrendszerek által előírt követelmények és eljárások, melyeket a fenntartók hivatásos egyesületei irányítanak, általában a minőség sajátos területeit célozzák meg, és így meghaladják a hivatalos rendszert, ezáltal hozzáadott értéket biztosítanak az ezeket alkalmazó szakképző intézmények számára.

Meg kell különböztetni a csupán a belső minőségre irányuló ágazati minőségi kereteket, melyeknek való megfelelés ágazati minőségi védjegyet nyújt, azoktól, amelyek a szakképző intézmények külső akkreditációjával járnak. Az első csoportba tartozó ágazati minőségi keretrendszerek tartalmaznak olyan, a szakképző intézmények által alkalmazott minőségi előírásokat, melyek a vállalkozásokkal való szoros együttműködésük eredményei. Például az autóipar vagy az informatika területén működő cégeknek nagyon magas minőségi és/vagy biztonsági követelményeknek kell megfelelniük.

Azok a szakképző intézmények, amelyek önként elfogadják ezeket a kiegészítő minőségi előírásokat, naprakészen tarthatják azokat a technológiákat, felszereléseket és tananyagokat, amelyeket oktatási és képzési programjaikban használnak. E minőségi szabványok alkalmazása az oktatáshoz/képzéshez és a megfelelő munkakörökhöz kapcsolódó innováció állandó forrása. A tanulóknak gyakran lehetőségük van arra, hogy kiegészítő tanúsítványokat szerezzenek, miközben az szakképző intézmények is javíthatják hírnevüket.

A szakképző intézményeknek további erőfeszítéseket kell tenniük ahhoz, hogy ezeket az előnyöket kihasználhassák: a magas minőségi követelményeknek való megfelelést folyamatosan értékeltetni kell belső és külső ellenőrzések segítségével, és erre az ellenőrzésre gyakrabban sor kerülhet, mint amit a nemzeti akkreditációk előírnak, előfordulhat, hogy egy évben kétszer is.

A kiváló minőséget biztosító ipari követelmények elfogadása több pozitív hatással is lehet a szakképzés minőségére:

  1. a közreműködő vállalatok tevékenyebben vesznek részt a szakképzési stratégiák fejlesztésében, az új képzési profilok kialakításában, valamint a képzési programok hozzáigazításában az új technológiákhoz;
  2. a szaktanárok és vállalati oktatók általában sokkal szorosabb kapcsolatokat ápolnak egymással, és a vállalatok erősen érdekeltek a szakképző intézmények tanárainak továbbképzésében, hogy tudásuk lépést tartson az új műszaki fejlesztésekkel;
  3. a vállalatok alkalmakként kiküldhetik munkatársaikat, hogy előadóként szerepeljenek a szakképző intézményekben, gyakran ellátják azokat multimédiás eszközökkel és modern laboratóriumi felszerelésekkel;
  4. a vállalatok készek arra, hogy a tanulóknak helyet biztosítsanak a munka-alapú tanulásra, és így növeljék foglalkoztathatóságukat.

A kiváló minőséget biztosító ipari követelmények bevezetése a szakképző intézményekben kiemelten hat azok kulcsfolyamataira: a tanításra és tanulásra, és ezzel összhangban minőségfejlődést is eredményez. A külső elismeréssel összekötött ágazati minőségügyi modellek bevezetése szakképző intézményekben, és ennek védjegye az egész szervezetre nagy hatással van, és befolyásolja a minőségkoncepciót, a szolgáltatás alapértékeit, és ennek részeként a tanítási és tanulási folyamatokat.

 

38. tábla Az ágazati minőségi modellek példái

Az EQUASS (European Quality in Social Services: Európai Minőség a Szociális Szolgáltatásokban) az Európai Rehabilitációs Platform kezdeményezése. Az EQUASS egy sor támogatást ad a szociális szolgáltató szervezeteknek a minőség elismeréséhez és tanúsításához, összhangban a szociális szolgáltatásokkal szemben támasztott európai minőségi követelményekkel. Az EQUASS minőségmodellje, és az ennek megfelelő szolgáltatói minősítés kiegészíti a nemzeti minőségügyi keretrendszereket; független nemzetközi bizottság felügyeli, amelynek tagjai a szociális szolgáltatások legfontosabb európai szervezeteinek képviselőiből kerülnek ki.

Az Eco-Citizenship (öko-állampolgárság) azon oktatási intézményeknek kiírt európai minőségdíj, amelyek elkötelezettek kézzelfogható környezeti előnyöket eredményező környezeti és fenntartható fejlődést biztosító megoldások keresésére. Az „öko-államolgár-szervezet” státusz azt jelenti, hogy ezek az intézmények speciális, a fenntartható fejlődést elősegítő oktatási programokat nyújtanak például öko-építészet, a megújuló energiaforrások, vagy a hulladékgazdálkodás terén, és az öko-állampolgárság elveit alkalmazzák az egész szervezetben, és beépítik képzési programjaikba is. A díjat kiérdemlő intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy diákjaik lehetőséget kapnak a döntésekben való részvételre, készségeket fejlesztenek és érzékennyé válnak az aktív állampolgárság értékei iránt. Ezek az intézmények kapcsolatokat építenek ki a helyi vezetéssel, a gazdasági szervezetekkel és diákjaik családjával.

A teljes egyenjogúsági díj (total e-quality award) olyan évente kiosztott díj, amelyre azok az intézmények pályázhatnak, amelyek szervezeti politikájukban példamutatóan megvalósítják az esélyegyenlőséget. A díj tanúsítja a fenntartható esélyegyenlőségi elkötelezettséget a munkatársi továbbképzés és foglalkoztatás terén. A díjra önértékelő kérdőívekkel lehet pályázni, amelyben az intézménynek bizonyítania kell folyamatos erőfeszítéseit és eredményeit az esélyegyenlőség terén a munkaerő-felvételben és -fejlesztésben, a karriertervezésben, a munkatársak munka- és magánéleti egyensúlyát biztosító intézkedésekben, valamint a szervezet és a minőségkultúra fejlesztéséhez kapcsolódó minőségbiztosítási eszközök alkalmazásában.

 

Azon ágazati minőség-modellek, melyek támogatják az alapértékeket - például az emberi jogokat, az egyén méltóságát, és a nyújtott szolgáltatások egyénre szabását -, igazolják jelentőségüket és holisztikus szemléletüket. Ékes példája ennek az EQUASS (European Quality in Social Service: Európai Minőség a Szociális Szolgáltatásokban), mivel:

  1. előmozdítja az ügyfelek/diákok jogait az ENSZ Emberi Jogi Egyezménye szerint, és útmutatást ad a diákok autonómiájának és önrendelkezésének támogatásához;
  2. etikai értékekre és viselkedésre hivatkozva irányelveket ad a szexuális vagy pénzügyi visszaélések ellen, valamint a diákok egészségének és biztonságának garantálásához;
  3. nyomatékosan támogatja a diákokkal való partnerséget és a diákrészvételt azzal, hogy eszközöket biztosít felhatalmazásukra.

Ezek olyan fontos hozzáadott értékek és minőségügyi célok, amelyeket minden szakképző intézménynek támogatnia kell, különösen mivel ezek nincsenek jelen a nemzeti vagy ágazati minőségügyi modellekben. Mindenesetre nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kiegészítő ágazati minőségi modellek alkalmazása magával hozza azt, hogy a belső minőségirányítás feladatai elkerülhetetlenül megsokasodnak (lásd a 18. ábrát).

 

18. ábra A belső minőségirányításra ható tényezők

Forrás: CEDEFOP.

 

Bizonyos körülmények között a szakképző intézmények minőségirányítási rednszerének nemcsak a nemzeti akkreditációs rendszer követelményeinek kell megfelelnie, hanem számításba kell vennie a kiváló minőséget biztosító ipari követelményeket is, és be kell építenie az ágazati minőségrendszerek átfogó értékeit és koncepcióit. Ez jelentős kihívást jelent, de könnyebb végrehajtani, ha nem kötelezőnek tekintjük, hanem az intézmény folyamatos minőségfejlesztéséhez és minőségkultúrájához szükséges erőforrásnak.

 

39. tábla Megfontolandó kérdések és lehetséges további lépések

  1. Kik szakképző intézménye legfontosabb külső érdekelt felei?

  2. Hogyan vonják be őket minőségfejlesztő tevékenységeikbe?

  3. Hogyan tudnák részvételüket erősíteni? Milyen tevékenységeket tudna elvégezni, és milyen eszközöket alkalmazna a minőségfejlesztés érdekében?

  4. Melyek intézményük speciális prioritásai a hálózatépítéssel, különböző külső érdekeltekkel való együttműködéssel kapcsolatban?

  5. Milyen előnyöket várnak a nemzetközi együttműködéstől és a kölcsönös partneri felülvizsgálatoktól?

  6. Mit kell átgondolniuk akkor, ha a belső minőségirányítást szeretnék összekapcsolni a külső akkreditáció követelményeivel?

  7. Milyen előnyöket nyerhetnek abból, ha törekednek az ágazati minőségügyi modellek átvételére?

 


 

Kérjük válaszolja meg a kérdéseket (használja a Hozzászólás mezőt), és töltse ki a kvízt is!

 

5.6 Az ágazati minőségügyi modellek hozzáadott értéke

Kérdések száma:2
Kísérletek száma:Korlátlan
Elérhetőség:Mindig
Sikeresség határa:75 %
Visszalépés:Engedélyezve