3.4.1 Tanulás, a minőségre ható tényezők elemzésével

A minőségügyi csoport vezetésével végzett monitorozás és értékelés eredményeire támaszkodva kell az intézmény teljesítményét elemezni, összevetve a minőségcélokkal és az előzetes tervekkel. Ez a módja annak, hogy felfedezzük sikereinket és felismerjük hibáinkat is – a minőség javítása érdekében a szervezetnek mindkettőből tanulnia kell.

Általában könnyebb az eredményekre fókuszálni, mint a hibákat elemezni, hiszen ahhoz, hogy javítsunk, először el kell ismerni, hogy hibáztunk. Az elemzés során nagyon fontos világosan elhatárolni a minőségre ható pozitív és negatív tényezőket. A javításra csak akkor van esély, ha felismerjük és meg is tudjuk változtatni a hatást kiváltó tényezőket.

A szakképző intézményekben leggyakrabban vizsgált okozati tényezők vázlatos áttekintése a 8. ábrán látható. Az ábra az ok-okozati modellt veszi alapul, melyet arról japán minőségelmélettel foglalkozó szakemberről neveztek el, aki a modellt kifejlesztette: Kaouro Ishikawa. Az Ishikawa-diagram okokat mutat be, amelyek a tervezett eredményekhez vezetnek, vagy azokra különösen nagy hatást gyakorolnak. A módszert széles körben alkalmazzák, mivel számos területen segít kideríteni, hogy bizonyos faktorok hogyan hatnak, vagy egyáltalán hatnak-e a minőségre.

 

8. ábra A szakképző intézmény minőségére ható alapvető tényezők

Forrás: CEDEFOP.

 

Amint az a 8. ábrán látható, a szakképző intézmény minőségére ható tényezők a vezetési módszerek, a tanárok és szakoktatók munkája, a rendelkezésre álló felszerelés, de meghatározó tényező a külső érdekeltek véleménye is éppúgy, ahogy a tantervi tartalmak vagy az alkalmazott pedagógiai módszerek.

 

23. tábla Ishikawa-diagram

Az Ishikawa (halszálka)-diagram a problémamegoldás és fejlesztés elemző és ötletgyűjtő eszköze. Az ábra az okot és okozatot szemlélteti, amelyben a kívánt hatások egy nyíl jobb végén láthatóak, míg a fő okok a halszálka mindkét oldalán sorakoznak az alárendelt tényezők elágazásaival.

Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_42_minosegmenedzsment_scorm_06/635_ishikawadiagram.html [hozzáférés 2017. 01. 05.].

Gyakorlati szempontból lényeges, hogy megértsük a legerősebb tényezők közötti kölcsönhatást, de az elemzés szempontjából még ennél is fontosabb a tényezők külön-külön hatásának átvizsgálása. A 9. ábrán a szakképző intézmények minőségét meghatározó alapvető okozati tényezők részletesebb bontásban láthatóak. Minél alaposabb a lehetséges okozati tényezők elemzése, annál világosabban látszik majd, hogy milyen lépéseket kell megtenni a minőség fejlesztése érdekében.

A 9. ábra megmutatja például azt, hogy a vezetői kapacitást célszerű növelni, a tanároknak és szakoktatóknak több gyakorlati tapasztalatot kell szerezniük, és az elavult technikai eszközök lecserélése érdekében külső, szakképzés-felügyeleti szervhez kell fordulni.

 

9. ábra A jelentős és kevésbé jelentős minőségi tényezők

Forrás: CEDEFOP.