Az első és egyben legnehezebb kérdés az, hogy mennyire sikerül a minőségirányítást a szakképző intézmény szervezeti rendszerébe integrálni. A kérdésre nincs általános válasz; figyelembe kell venni kell venni a képző intézmény méretét, szervezeti felépítését, hagyományait, a munkatársak végzettségét, személyes érdekeit egyaránt.
Éppen ezért a 16. és 17. ábrák csak egy-egy példát szemléltetnek, a legáltalánosabb jellemzőkkel.
16. ábra Példa a belső minőségirányítás felépítésére kisméretű szakképző intézmény esetében
Forrás: CEDEFOP.
17. ábra Példa a belső minőségirányítás felépítésére nagyobb méretű szakképző intézmény esetében
Forrás: CEDEFOP.
Kisebb méretű szakképző intézmény esetében tanácsos (a 2. fejezetben leírtak alapján) a minőségirányítás feladatait egy pedagógusra vagy szakoktatóra bízni, aki ezt részidőben, szokásos tanítási vagy szakoktatási feladatai mellett látja el. A kiválasztott személy felelős a minőségügyi tevékenységek gyakorlati végrehajtásáért és nyomon követéséért, és közvetlenül a felső vezetésnek számol be.
A minőségirányítási vezető – vagy nagy szervezetek esetében a minőségügyi csoport – hivatalos pozíciója minden esetben a felső vezetés közvetlen irányítása alá tartozik, és szorosan együtt kell működnie a felső vezetéssel. A legtöbb szakképző intézményben a munkaközösségvezetők tagjai a felső vezetésnek, vagy legalábbis részt vesznek a döntésekben, mivel rajtuk múlik, hogy milyen mértékben épül be a minőségügy a napi gyakorlatba.
A minőségügyi feladatokat általában a munkaközösség egyik tagja, egy tanár, vagy más munkatárs végzi el hivatalosan kinevezett minőségügyi megbízottként, saját munkaköri feladatai mellett. Nagyon fontos, hogy a megbízott támogassa a munkaközösségvezetőt abban, hogy csoport szinten is teret nyerjen a minőség
A megbízottak a minőségirányítási vezetők legfontosabb partnerei a minőségügyi tevékenységek megszervezésében, ketten együtt alkotják a formális minőségügyi munkacsoportot. A csoport önkéntes alapon kiegészülhet további tagokkal, akik elkötelezettek a minőségügy iránt, vagy szakértők valamely, a minőségügyhöz kapcsolódó a területen, és olyan speciális feladatra kaphatnak megbízást, mint például a belső adatgyűjtés és adatkezelés.
28. tábla A minőségügyi csoport tevékenysége egy nagy szakképző intézmény példáján
|
Ebben a példában a szakképző intézmény minőségügyi csoportja hét főből áll, akik speciális beosztással és tapasztalatokkal rendelkeznek. A formális tagok a minőségirányítási vezető és két minőségügyi megbízott, az önkéntes tagok az órarendet összeállító adminisztrátor, a szakszervezet képviselője, egy külső nevelési tanácsadó és az intézmény informatikusa. A csoportot a minőségirányítási vezető koordinálja, és évente kétszer – vagy ha szükséges akár négyszer – ülésezik, hogy megvitassa, és feladatokra bontsa az országos, regionális és intézmény-specifikus minőségügyi célokat, és értékelje a minőségügy területén elért eredményeket. Ezek az értékelések az összegyűjtött, objektív adatokra épülnek, de elemzésük és értelmezésük során kvalitatív visszajelzéseket is megfontolás tárgyává teszik a minőségügyi csoport tagjai, melyeket informális hálózatukból nyernek az iskolán belül. A minőségügyi csoport munkája alapján a minőségirányítási vezető döntéselőkészítő anyagokat nyújt be a felső vezetésnek, és hivatalos minőségügyi jelentéseket készít a külső elszámolásokhoz, és akkreditációhoz[Szerk9]. Példánk megmutatja azt is, hogy hogyan lehet hivatalosan elismertetni egy minőségügyi csoport munkáját. Összességében minden iskolának kell rendelkeznie egy „időkerettel”, amely az oktatásban résztvevő tanulói létszám alapján minőségügyre fordítható munka óraszámából határozható meg. A minőségirányítási vezető számára ez azt jelenti, hogy minőségügyi elfoglaltságai miatt a heti kötelező óraszámból mennyivel kell kevesebbet teljesítenie; a feladatmegosztástól függően ebből az órakedvezményből részesülhetnek a csoport más, formális tagjai is. A kinevezett és meghívott tagok ezen kívül – munkájuk elismeréseképpen – jogosulttá válhatnak soron kívüli előléptetésre vagy fizetésemelésre is. |
A fentiekből következik, hogy a belső minőségirányítást formálisan is meg kell szervezni, de ha nincs erre külön munkakör és minőségügyi szakember, akkor is működhet a munkatársak tapasztalataira és személyes elkötelezettségére építve. Minőségügyi vezetőre mindenképpen szükség van, de számos a minőségüggyel összefüggő feladatot – például az adminisztrációt, az adatgyűjtést és az adatfeldolgozást – a tanárok, szakoktatók vagy más munkatársak is el tudják végezni.
[Szerk9] Magyarországon az akkreditáció kifejezést a szakképzésben nem használjuk, itthoni környezetben inkább külső értékelésre, ellenőrzésre gondolhatunk.
|
Kérjük töltse ki a kvízt! |
| Kérdések száma: | 3 |
| Kísérletek száma: | Korlátlan |
| Elérhetőség: | Mindig |
| Sikeresség határa: | 75 % |
| Visszalépés: | Engedélyezve |
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.
Lap tetejére