A szervezeti felépítés a legkisebb szakképző intézményekben is lehet meglehetősen bonyolult, és bár a minőségügy az intézmény minden szervezeti egységét érinti, vannak olyan egységek, amelyek nagyobb részt vállalnak a minőségügyi feladatokban. Éppen ezért különbséget kell tenni a jelentős és kevésbé jelentős minőségügyi teendők között, és a fontosabb területekre kell összpontosítani. A 4. táblában a tipikus minőségügyi területeket soroltuk fel – a minőségcélok meghatározásától a legfontosabb minőségirányítási feladatokig.

4. tábla A szakképző intézmény minőségügyi területei (lásd az 1.1, 1.2, 1.30, 1.40, és 1.41 mellékleteket)

A 4. tábla a szakképző intézmények minőségügyi feladatainak áttekintése. A tanítás és a tanulás a minőség központi kérdése, következésképpen a belső minőségirányítás tevékenységeit minden szakképző intézményben ezekre a területekre kell összpontosítani.

2. ábra A minőségügy fő területei a szakképzésben

Forrás: CEDEFOP.

A 2. ábrában a hangsúlyt a képzés és a képzési programok (a tanterv, a pedagógiai módszerek és a tanulói teljesítményértékelés) folyamatos fejlesztésére helyeztük.

Az elsődleges folyamatot, a tanítást és tanulást megelőzik a beiskolázással kapcsolatos feladatok, a pályaorientációs tanácsadás: azok a tevékekénységek, amelyek a tanulók elhelyezkedését, továbbtanulását segítik, és amelyek lehetővé teszik a végzés utáni pályakövetést. Az oktatási tevékenység mellett a szakképző intézmények gyakran nyújtanak más kiegészítő szolgáltatásokat, például segítséget kínálnak a bevándorló vagy hátrányos helyzetű tanulóknak.

Az intézményvezetés legfontosabb feladata az, hogy a tanításhoz és a tanuláshoz megfelelő környezetet és optimális feltételeket biztosítson. A minőség szempontjából az intézményirányítás másik kiemelten fontos feladata a tanárok és szakoktatók továbbképzésének támogatása, a zökkenőmentes tanításhoz és tanuláshoz szükséges feltételek és eszközök biztosítása, végül, de nem utolsósorban a pénzügyi források hatékony kezelése.

A minőségirányítás a tanítási és tanulási folyamat felügyeletén kívül a szakképző intézmény szervezeti irányítására is kiterjed, és az intézményvezetés mellett minden egységnek, köztük a szakmai munkaközösségeknek is felelősséget kell vállalniuk a minőség javítására irányuló összes tevékenységben. A minőségirányítás magában foglalja a fenti tevékenységek folyamatos megfigyelését, az elért eredmények mérését és értékelését, majd mindezek alapján javaslatok megfogalmazását a további javítás érdekében.

Az alapfeladatokon és -tevékenységeken túl a teljeskörű belső minőségirányítási rendszer számos eszközt alkalmaz a tervek és az elért eredmények mérésére, értékelésére és bemutatására, és külön eszköztárat a minőségkultúra megerősítésére és a külső érdekeltekkel való jó partneri kapcsolat kialakítására.