Önértékelés

Mit jelent az önértékelés?

Az önértékelés vitathatatlanul az egyik leghatékonyabb eszköz, hogy megértsük, javítsuk az oktatás minőségét.

Az itt következő, az intézménye jobb minőségéért kifejtett tevékenység érdekében megfogalmazott javaslat azt a célt szolgálja, hogy az intézmény munkatársai számára  áttekintse és adaptálja a PDCA-ciklust. Amíg a PDCA-ciklus- egyébként  logikus módon - a tevékenységek tervezésével kezdődik, ez a javaslat kezdetnek egy értékelési fázist ajánl, mivel a specifikus problémák megfogalmazása és a megoldásukhoz vezető utak keresése valószínűleg jobban felkelti  a munkatársak figyelmét és jobban motiválhat a részvételre. 

Az EQAVET- ajánlások javaslatai

Az EQAVET- ajánlások azt javasolják a nemzeti referencia-pontoknak, hogy támogassák az önértékelést, mint a minőségbiztosítás hatásos kiegészítő eszközét.

Hasonlóan fontos javaslat még az is, hogy támogatni kell a tanárok közötti kommunikációt és a tanárok, szakoktatók és a többi érdekeltek tudatosságát a szervezet kritikus pontjait illetően, mert ez vezethet a változtatások és a fejlesztések iránti szükséglet erősítéséhez. 

Önértékelés

Az önértékelés biztosítja, hogy intézménye tudatosítsa erősségeit és lokalizálja a fejlesztendő területeket. Ezen az alapon lehet fejlesztési terveket készíteni és speciális működési módokat eltervezni és bevezetni, és ez által a minőséget javítani.

Nem olyan önértékelési kezdeményezésről van szó, amelyet bármely intézményben sikerrel lehetne alkalmazni. A külső akkreditálások leginkább formalizált rendszerei útmutatást adnak az önértékelés formáihoz. Több uniós tagállamban - azon kívül, hogy törvényben szabályozottak a rendszeres önértékelések, - az oktatásirányítók pontos útmutatást adnak a végrehajtás kritériumairól is.

Az önértékelés végső célja az, hogy támogasson egy hosszú távra szóló minőségbiztosítási rendszert és fenntartható minőségkultúrát biztosítson. A rendszeressé váló önértékelések segítik mérni a folyamatos fejlődést, segítik összehasonlítani a jelenlegi teljesítményeket a korábbiakkal, és biztosítják a minőségügy egyenletes fejlődését. 

Az önértékelés bevezetése az Ön intézményében

Önértékelés alatt különböző célok követését érthetjük, de ne várjunk tőle túlzottan nagy eredményeket. Az egyik fontos eredmény az lehet, hogy az önértékelés segít tudatosítani a problémákat és hiányokat, másrészt megmutatja, hogy a belső kommunikáció és tapasztalatcsere megszervezése terén milyen teendők vannak. A változtatás és fejlesztés csakis e két folyamat sikeres teljesítése alapján képzelhető el.

Mielőtt belekezdenénk az önértékelésbe, három feltételnek kell megfelelni, különben a folyamatnak nem sok értelme lesz.

(a)    a vezetőségnek teljes meggyőződéssel kell támogatnia a projektet és elkötelezetten kell részt vennie a projekt irányításában is;

(b)    a vállalkozás megvalósításához indokolt nagyságrendű és elérhető erőforrásokkal kell rendelkezni;

(c)    a fejlesztésekre szánt erőforrásoknak pántlikázott (kizárólag a megadott célra felhasználható) összegekből kell állniuk.

 

Az első önértékelő lépésekhez ajánlatos egy négy szakaszból álló eljárást tervezni, amelyeket később a megfelelő sorrendben meg lehet ismételni. A szakaszok a PDCA-ciklusra alapoznak, és mindarra, amit a kézikönyv 3. fejezetéből megismertek. A négy szakaszból álló önértékelő folyamat a következő lépések segítségével valósítható meg:

  1.     szakasz: az önértékelés tervezése 
        ​Első lépésként el kell tervezniük, hogy miképpen szervezik meg az önértékelést és az eredményt hogyan hozzák nyilvánosságra.
     
  2.     szakasz: az önértékelés megvalósítása
     
  3.     szakasz: változtatás és tökéletesítés 
        
    Az önértékelés során kifejtetterőfeszítések célja hozzájárulni a minőség javításához. Az önértékelés továbbá egy eszköz, mely előmozdíthatja a további stratégiai fejlesztést a szakképzési intézményekben. 
     
  4.     szakasz: a minőségi fejlődés folyamatos biztosítása
    Az utolsó szakasz az önértékelésre épül, de túlmutat azon. Fő célja, hogy elősegítse a felkészült szakmaiságot a szervezeten belül.

Ezáltal nagy mennyiségű adatot tud generálni, összegyűjteni. Az adatok elemzése és értelmezése elősegíti a helyesebb döntéshozatalt. Akkor igazán hasznos az önértékelés, ha a szervezeten, iskolán belül részt vesznek benne a tanárokon kívül a diákok, a a nem pedagógus alkalmazottak és más érdekelt felek is, mint például munkáltatók. . 

Forrás: http://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/...


Lannert Judit oktatáskutató előadását mindenkinek ajánljuk, mert igazán tökéletes áttekintést ad a témában.  Ha elemezni szeretnénk az oktatás minőségét, annak szintjeit és „szereplőit”, ha szeretnénk többet tudni azokról a kutatásokról és kutatási eredményekről, melyek ezzel összefüggésben születtek, akkor fontos végigkövetni ezt az előadást.

A mindenkori minőségbiztosítás legfőbb kulcsa az oktatásban maga a Tanár. 

Lannert Judit (2015): Iskolai eredményesség, eredményes iskola,  a "Pedagógusképzés, iskolai eredményesség, esélynövelés" című jubileumi konferencián elhangzott előadás, Eszterházy Károly Főiskola, Eger 2015. április 30.