A konferenciák, a tanulmányutak, a tanárok és a diákok közös projektjei vagy mobilitása révén létrejött nemzetközi együttműködés tanulási lehetőségeket teremt, és ezzel segíti a minőség javítását. E tevékenységek erősítik egymást, és szinergiát (egymást kiegészítő együtthatást) hoznak létre: a tanulmányutakból tartós együttműködés, a közös projektek alakulhatnak, egy konferencián való részvétel kölcsönös látogatásokhoz, a diákok, tanárok és szakoktatók cseréjéhez vezethet. A nemzetközi együttműködés a munkatársak és a diákok számára további lehetőséget teremt nyelvi készségeik és interkulturális kompetenciáik fejlesztésére.

Míg a nemzetközi együttműködések hatása a minőségre inkább diffúz, és nehezen mérhető, addig a kölcsönös partneri felülvizsgálatok (peer review) középpontjában közvetlenül a minőség áll. A kölcsönös partneri felülvizsgálat önkéntes, javító szándékú és külső értékelés a szakképző intézmény számára, másik intézményből érkező szakértők, kollégák által, akik egyenrangú felei azoknak, akiknek a teljesítményét vizsgálják. Általában az értékelő kollégák négyes csapatokban dolgoznak, mely magában foglal minden szükséges kompetenciát és szakértelmet, azaz oktatási és képzési tapasztalatot (aktív tanárok/oktatók a csapat részét képezik), a vizsgálat tárgyát képező területhez kapcsolódó minőségre vonatkozó szakértelemet, és bizonyos kompetenciát a minőségirányítás és értékelés területén. Ezeket az értékelő kollégákat „kritikus barátnak” is nevezik. A kölcsönös partneri felülvizsgálat akkor „nemzetközi”, ha a szakértői csoport legalább egy tagja külföldről érkezik.

A kölcsönös partneri felülvizsgálat nem tervez „új” rendszert, hanem a meglévő minőségirányításra épít, lépésről lépésre halad: a szakképző intézmény önértékelésével kezdődik, magában foglalja a szakértő kollégák helyszíni meglátogatását, végül a felülvizsgálat eredményeit értékelő jelentésben rögzíti.

Az ellenőrzés-központú értékelő eljárásokkal szemben a kölcsönös partneri felülvizsgálat önkéntes, tisztán javító célzatú, a szakképzési szakemberek szakmaiságára épít, és elősegíti a szakképző intézmények hálózatépítését. A kölcsönös partneri felülvizsgálatot hagyományosan a felsőoktatás külső minőségbiztosításában használták, míg a szakképző intézményekben ez csak nemrég honosodott meg. A különböző kezdeményezések között érdemes megemlíteni a 2004 és 2009 között megvalósított Leonardo da Vinci projekteket, (ÖIBF, 2009a; 2009b; 2009c) melyek a szakképzési szolgáltatókat segítették szolgáltatásaik minőségének javításában, szoros kapcsolatban az EQAVET-keretrendszerrel.

A kölcsönös partneri felülvizsgálatok azokat az intézményeket célozták meg, amelyek a külső értékelés alternatív formáit keresik, vagy szükségét látják a hagyományos akkreditáció és minősítés kiegészítését egy segítőkész, de kritikus módszerrel, amely igazodik igényeikhez, és különös figyelmet szentel a tanításnak és a tanulásnak. Mindkét félnek – a vizsgált intézménynek és a szakértő kollégáknak – egyaránt előnyös a kölcsönös partneri felülvizsgálat. Ha minőségbiztosítással kísért módon végzik, az Európai peer review kézikönyv ajánlásai szerint, akkor a kölcsönös partneri felülvizsgálat folyamata növeli a hitelességet, és kiválthatja a külső érdekeltek elismerését.

36. tábla Eszköztár a kölcsönös partneri felülvizsgálat végzéséhez