3.3.5 Az érintettek részvétele az önértékelésben

Pozitív eredménnyel jár, ha a szakképző intézmény munkatársain kívül más érintetteket is bevonunk az önértékelésbe. A realitások talaján maradva ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a külső érdekeltek között az aktív közreműködők köre a legtöbb esetben erősen korlátozott.

Az érintettek körét legkönnyebben a diákok bevonásával bővíthetjük. A kérdőívekkel szerzett visszajelzések mellett a tanárokat és szakoktatókat arra kell biztatni, hogy a tanórák végén kérjék ki a diákok véleményét. Ha a diákok azt látják, hogy véleményüket és elgondolásaikat szívesen meghallgatják, akkor közülük néhányan biztosan szívesen be fognak kapcsolódni a további minőségfejlesztő tevékenységekbe.

A bemutatott kiegészítő tevékenységek arra szolgálnak, hogy a külső és belső érdekeltektől információt gyűjtsünk az iskola teljesítményéről, a szakképző intézmény jelenlegi állapotáról, és az iskolával szembeni jövőbeli elvárásokról. Az érintetteket meg lehet hívni speciális találkozókra vagy tematikus megbeszélésekre, melyek az aktuális problémák megvitatására vagy a jövőbeni fejlesztési irányok, célok meghatározására irányulnak. A témától függően ez lehet egyszeri találkozó vagy kerekasztal beszélgetések sorozata, amelyekre a külső érintettek széles körét is meg lehet hívni. Bármilyen is a találkozók formája fontos, hogy a szervező szakképző intézmény világos elképzelésekkel rendelkezzen a napirendről, hogy egyértelmű útmutatást tudjon adni az érintetteknek, és meg tudja értetni azt is, hogy mit várnak el tőlük.

A szakképző intézmények egyre gyakrabban alkalmazzák sikerrel a fókuszcsoportokat arra, hogy az érdekelteket bevonják a minőség értékelésébe. A módszert eredetileg a társadalomtudományi kutatásokban alkalmazták, de egyre népszerűbb, mivel segít megérteni az oktatás, képzés mélyebben rejlő problémáit. A fókuszcsoportban összehozzák az érdekelteket és megkérdezik a véleményüket egy termék vagy szolgáltatás minőségéről, egy új elképzelésről, új fejlesztésről vagy a jövőbeli trendekről. Az interaktív összejövetelen a résztvevők szabadon beszélgetnek és véleményt cserélnek egymással. A fókuszcsoport fontos ismérve a gondolatébresztő és elfogadó légkör. Kerülni kell a túlzott formalitást és merevséget, mert visszafoghatja a beszélgetés lendületét, de a túlságosan laza hozzáállás, a szervezettség és szabályok teljes hiánya sem jó, mert veszélyezteti a beszélgetés komolyságát. A fókuszcsoport nemcsak arra jó, hogy eljussunk a korábban kvantitatív eszközökkel (például kérdőíves felméréssel) összegyűjtött adatok alaposabb értelmezéséhez, hanem arra is, hogy a minőségfejlesztést új ötletekkel és kreatív javaslatokkal gyarapítsa.

 

20. tábla Eszköztár: a fókuszcsoport

Az érintetteknek a minőséget érintő intézményi vitákba való aktív bevonását célzó fókuszcsoportokba szervezéséről a melléklet 1.23 fejezetében találunk útmutatót.